TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR NYELVTUDÁSRÓL AZ EGYSZERŰSÍTETT HONOSÍTÁSI ELJÁRÁSBAN
2020. február 1-jétől módosításra került a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.), melyhez kapcsolódóan 2020. február 29-én hatályba lépett a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvén végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet (továbbiakban: Ápt. vhr.) és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 28/2020. (II. 28.) kormányrendelet.
Az Ápt. szerint az egyszerűsített honosítás egyik alapvető törvényi feltétele a magyar nyelvtudás igazolása. A nyelvtudás ellenőrzésének kiindulópontját a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal kapcsolatban folytatott beszélgetés, illetve az ezekkel összefüggésben feltett kérdések képezik. A nyelvtudás ellenőrzése ugyanakkor nem korlátozódhat kizárólag a kérelemnyomtatványon, valamint az önéletrajzban feltüntetett adatokkal, információkkal kapcsolatos kérdések feltételére. A beszélgetés során indokolt a mindennapi kommunikáció során előforduló kérdéseket is feltenni.
A törvénymódosítás értelmében a középfokú kommunikációs készség az elvárt követelmény. A kommunikációnak kétoldalúnak kell lennie, azaz mind a megértésnek, mind a kifejezőkészségnek középfokon kell állnia.
A gyakorlatban a honosításhoz elvárt nyelvtudás szintje tehát a középfokú, magyar nyelven történő kétoldalú kommunikáció, amely mind a megértést, mind a szóbeli kifejezőkészséget magában foglalja. A magyar nyelvtudás vizsgálatánál nem elvárt, hogy a kérelmező irodalmi nyelven beszéljen, így nem jelent akadályt az esetlegesen tájszólásban, esetenként törve történő kommunikáció. Az elvárt nyelvtudás szintjének megítélésénél alapvető szempont, hogy a kérelmező legalább a mindennapi élethez és ügyintézéshez szükséges kommunikáció szintjén értse és beszélje a magyar nyelvet, képes legyen a kapcsolatteremtésre, fel tudjon tenni, illetve meg tudjon válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a hétköznapi kommunikációt jellemzik.
A kérelmező az eljárás végén az állampolgársági eskü során kinyilvánítja Magyarországhoz való hűségét, ígéretet tesz az Alaptörvény, a törvények tiszteletben tartására, erre figyelemmel a nyelvtudás ellenőrzése során feltérképezhető az is, hogy a magyar nemzeti és történelmi jelképeket, ünnepeket a kérelmező ismeri-e. Az egyszerűsített honosításnak, valamint a visszahonosításnak ugyan nem feltétele az alkotmányos alapismeretekből tett vizsga, azonban a Magyarországgal összefüggő alapvető kérdések megválaszolása – azon kívül, hogy a magyar nyelvismeret vizsgálatára is alkalmas – a kérelmező Magyarországhoz való kötődésének fontos kifejezőeszköze is lehet.
A magyar nyelvtudás szempontjából további mérési eszköznek tekinthető a formanyomtatvány magyar nyelven történő kitöltése, továbbá a saját kézzel írt magyar nyelvű önéletrajz is.
A kérelemnyomtatványon a kérelmező büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli, a kérelmet átvevő konzul pedig aláírásával tanúsítja, hogy a kérelmező nyelvtudását ellenőrizte és a kérelmező a magyar nyelvet érti, beszéli.
A törvény módosítása által bevezetett további szigorítás az, hogy a korlátozottan cselekvőképes személyek esetében nem lehet eltekinteni a magyar nyelvtudás vizsgálatától és igazolásától, csak a cselekvőképtelen személyek mentesülnek a nyelvtudás igazolása alól.
A cselekvőképes kérelmező (házaspár esetén mindkét kérelmező), valamint a korlátozottan cselekvőképes kérelmező magyar nyelvtudásának ellenőrzése tehát a kérelem átvételekor történik. Amennyiben a kérelem benyújtásának időpontja alapján feltételezhető, hogy az állampolgársági eskü időpontjáig a cselekvőképtelen kiskorú a 14. életévét betölti, esetében a magyar nyelvismeret vizsgálata és igazolása minden esetben indokolt. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a 13. életévüket már betöltött kiskorúak nyelvtudását szintén ellenőrizni kell.)
A magyar nyelvtudás ellenőrzése nem egy adott időpillanatra korlátozódik, így a magyar nyelvtudás a honosítási, visszahonosítási eljárás egészére, különösen az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjára, illetve ezt követően a nyilvántartásba-vételi eljárásra, valamint az egyes okmányok (például útlevél) igénylésére és a későbbiekben bekövetkezett családi állapot változással kapcsolatos hazai anyakönyvezésekre is kiterjed.
Az Ápt. módosítása szerint a magyar állampolgárság rosszhiszemű, a hatóság megtévesztésével történő megszerzése esetén a magyar állampolgárság húsz éven belül visszavonható. (A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával, a hatóságot félrevezetve szerezte meg.)
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet melléklete új formanyomtatványokat állapított meg a klasszikus és az egyszerűsített honosítás kérelmezésére, a magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozatra és az állampolgársági esküről készült jegyzőkönyvre. Az új formanyomtatványokat a 2020. február 29-e után benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
